Munkáltatók munkavédelmi feladatai

A munkavédelmet szabályozó két legfontosabb jogszabály a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény és a végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet.
Ha Ön nem foglalkoztat munkavédelmi szakembert, nem vesz igénybe munkavédelmi szolgáltatót, akkor is gondoskodnia kell a követelmények betartásáról.
A Munkavédelmi Törvény értelmében az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját a munkáltató határozza meg. Nincs kötelező előírás munkavédelmi szabályzat készítésére, vannak azonban jogszabályi rendelkezések arra vonatkozóan, hogy a munkáltató milyen feladatokat köteles írásban szabályozni. Nagyobb cégeknél a legmegfelelőbb megoldás a munkavédelmi szabályzat készítése, hiszen akkor a munkavédelmet érintő teljes belső szabályozás egy helyen, összefoglalva, összefüggéseiben áttekinthetően rendelkezésre áll.

Munkavédelmi szakember alkalmazása

Azt hogy kell-e alkalmazni és milyen időtartamra egy vállalkozásnál, valamint hogy milyen szakképzettséggel rendelkezzen a szakember, az ágazati veszélyességi besorolás (megtalálható a MüM rendelet 2. számú mellékletében) és a munkavállalói létszám határozza meg. A legfeljebb 9 főt foglalkoztató mikrovállalkozás, valamint a II. és III. veszélyességi osztályba tartozó, 50 főnél kevesebb alkalmazottal tevékenykedő munkáltató kijelölt munkavállalójával vagy a munkaadó saját maga is elláthatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Viszont az általános alkalmazási kötelezettségektől függetlenül a jogszabályokban munkabiztonsági szaktevékenységként megnevezett feladatok elvégzésére a munkáltató köteles munkavédelmi szakképesítésű személyt foglalkoztatni vagy kijelölni akár esetenként vagy folyamatosan. A szakember foglalkoztatása szervezett munkavégzés keretében, illetve polgári jogi szerződés alapján, külső szolgáltató igénybe vételével egyaránt megvalósítható.

A munkabiztonsági szaktevékenység körébe tartozó feladatok

A munkabiztonsági szaktevékenység körébe tartozó feladatokat csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező szakember végezheti el.

Munkavédelmi üzembe helyezés

Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli. Az üzemeltetés elrendelésének feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat.
Az olyan munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett munkaeszköz, technológia, újbóli üzembe helyezése, amelyet műszaki okból egybefüggően 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel együtt járó javítási munkafolyamatot végeztek, újraindítás esetén ismételt munkavédelmi üzembe helyezési engedélyt kell kiadni.

Munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálata.

Kötelező az alábbi esetekben:

• munkavédelmi üzembe helyezésre kötelezett veszélyes technológiák és munkaeszközök esetén,
• egyéb jogszabály előírása alapján,
• egyes szabványok előírása alapján,

• üzemeltetési dokumentációban foglaltak szerint.

Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot ötévente meg kell ismételni, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő. A veszélyes munkaeszköz, technológia újraindítását megelőző, áttelepítését követő munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése.
Egyéni védőeszköz juttatás rendje
Az egyéni védőeszközök juttatására vonatkozó szabályozási javaslat elkészítése és karbantartása. Amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató köteles a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel ellátni és ellenőrizni azok rendeltetésszerű használatát. Az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjét a munkáltató köteles írásban meghatározni. Az egyéni védőeszköz juttatás rendjének szabályozását a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet tartalmazza.

Munkabalesetek kivizsgálása

Súlyos munkabaleset kivizsgálása. A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet, a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni. A munkáltató minden munkabalesetet a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul nyilvántartásba venni. A munkaképtelenséget okozó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet.

Megelőzési stratégia

A munkafolyamatokra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására kiterjedő egységes és átfogó megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kialakítása.

Munkahelyi kockázatelemzés és kockázatértékelés

A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok felmérése és értékelése. Munkahelyi kockázatértékelés elkészítése.
A munkáltató köteles valamennyi munkahelyére vonatkozóan elvégezni, elvégeztetni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok felmérését. A kockázatértékelést a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. tv. alapján a kémiai biztonság területén is el kell végezni. A kockázatértékelést és a megelőző intézkedéseket a munkáltató első alkalommal legkésőbb tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül köteles elvégezni, azt követően indokolt esetben köteles évenként felülvizsgáltatni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását.

Mentési Terv

A szakembernek közre kell működnie a mentési terv készítésében.

A munkáltató egyéb feladatai

• A munkáltatók számára kötelező foglalkozás-egészségügyi szolgálat igénybe vétele. (lásd: 1. megjegyzés)

• A munkavégzés személyi feltételeinek biztosítása.

• A munkavédelmi oktatás. (lásd: 2. megjegyzés)

• Az erősáramú villamos berendezéseken javítási, hibaelhárítási munkát csak erősáramú villanyszerelő végezzen, köteles továbbá elvégeztetni a villamos berendezések munkáltatói felülvizsgálatait (érintésvédelmi felülvizsgálat, szabványossági felülvizsgálat) szerelési ellenőrzéseit.

(1.) A foglalkozás-egészségügyi szakember alap feladatai:

1. a munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégzése
2. a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek kivizsgálása
3. a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálata
4. az egyéni védőeszközökkel való kapcsolatos tanácsadás
5. a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos felvilágosítás

(2.) A munkavédelmi oktatás megtartását írásban dokumentálni kell a tematika megjelölésével és résztvevők aláírásával. Az oktatásokat rendes munkaidőben kell megtartani, illetve szükség esetén időszakonként meg kell ismételni.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteit a munkavállalók részére oktatás keretében kell biztosítani:

1. munkába álláskor – az önálló munkavégzést megelőzően – minden esetben,
2. ha a munkahely vagy a munkakör, illetve a munkavégzés követelményei megváltoznak,
3. ha a munkaeszköz átalakítják, vagy új munkaeszközt állítanak üzembe,
4. új technológiát vezetnek be.

Biztonsági Adatlap

(1) A munkahelyi egészség és biztonság, illetőleg a környezetvédelem érdekében szükséges intézkedések megtétele céljából veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény a tevékenységet foglalkozásszerűen végző személy számára a gyártó vagy az importáló által elkészített magyar nyelvű biztonsági adatlappal hozható forgalomba. Az adatlap tartalmazza az egészség és a környezet védelméhez szükséges információkat.

(2) A tevékenységet végzőt a forgalmazó legkésőbb a termék első alkalommal történő kiszolgálásakor látja el a biztonsági adatlappal. A termék ismételt kiszolgálásakor a forgalmazónak a tevékenységet végzőt annak külön kérésére kell csak a biztonsági adatlappal ismételten ellátnia.

(3) A biztonsági adatlap írásban vagy a felhasználó hozzájárulásával elektronikus úton rögzített módon is átadható.

(4) A forgalmazó a biztonsági adatlap átvevőjéről nyilvántartást vezet, és a tudomására jutott új információkról őt haladéktalanul tájékoztatja. A forgalmazó ezen kötelezettsége az átvett veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény szavatossági idejének lejártáig áll fenn.

(5) A biztonsági adatlap tartalmának, illetve formájának részletes szabályait az egészségügyi miniszter határozza meg.