Munkáltatók tűzvédelmi feladatai a Tűzvédelmi törvény, és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján

A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek gondoskodni kell:
1. a tűzvédelmi szabályok dolgozóinkkal/alkalmazottainkkal történő megismertetéséről, azaz a tűzvédelmi oktatásról és annak dokumentálásáról, ami kiterjed a munkavállalókra és a gazdálkodó tevékenységet végzővel kapcsolatba kerülőkre (pl. tanulókra, szállóvendégekre, bérlőkre) is (Menekülési útvonalak megismertetése, tűzvédelmi eszközök, tűzoltó készülékek, tűzcsapok használata, stb.);
2. a tűzesetek megelőzéséről, az ehhez szükséges viselkedési és egyéb tűzvédelmi szabályok meghatározásáról, figyelembe véve a helyi sajátosságokat, kockázati tényezőket;
3. a tűz esetén szükséges feladatok megállapításáról;
4. ha jogszabály elrendeli, akkor az előző szabályok írásba foglalásáról tűzvédelmi szabályzatban, illetve tűzriadó tervben;
5. a helyi változások (pl. helyiségek funkciójának változása, a korábbihoz képest más tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok tárolása, stb.) tűzvédelmi hatásainak felméréséről, tűzvédelmi iratokba (tűzvédelmi szabályzat, osztálybasorolás) való átvezetéséről;
6. a jogszabályi, hatósági tűzvédelmi követelmények megváltozásainak „átültetéséről” a saját tűzvédelmet szabályzó iratokba, illetve tevékenységünkbe;
7. a tűz megelőzésére, jelzésére, a menekülés és a mentés elősegítésére, valamint a tűzoltásra szolgáló anyagok, eszközök, berendezések beszerzéséről, üzembiztos állapotban tartásáról, jogszabályban és gyártói utasításban előírt ellenőrzéséről, felülvizsgálatáról és karbantartásáról, az üzemeltetéshez szükséges iratok és nyilvántartások naprakész állapotban tartásáról;
8. a tűzoltóság helyszíni gyakorlatainak biztosításáról;
9. a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés lehetőségéről.

Tűzvédelmi Szabályzat

Tűzvédelmi szabályzatot jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltatóknak, illetve a társasházak, lakásszövetkezetek tulajdonosának, kezelőjének kell elkészítenie.
Jogszabályban meghatározott esetekben a tűzvédelmi szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet is kell készíteni. A Tűzvédelmi törvény (1996. évi XXXI. törvény) 19. § (1) szerint:
„A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük”. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat [9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet] szerint:
A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelője, közös képviselője, intéző bizottság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.

Tűzriadó Terv

A Tűzvédelmi Szabályzat mellékleteként Tűzriadó tervet kell készíteni a 33/1999. (IX. 24.) BM rendelettel módosított a 30/1996.(XII.6.) BM rendelet szerint a következő létesítményekben:
a) A-B-C tűzveszélyességi osztályban,
b) művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményben,
c) ahol egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat,
d) kereskedelmi szálláshelyen,
e) zenés szórakozóhelyen (állandó vagy időszakosan üzemelő), ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat.

A tűzriadó tervnek tartalmaznia kell:

• a tűzjelzés módját
• a riasztás rendjét – a tűzoltóság és a létesítményben tartózkodók felé
• a létesítmény elhagyásának módját
• a munkavállalók tennivalóit (tűzvédelmi berendezések kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamatok leállítása, áramtalanítás, stb.)
• a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra)

• a létesítmény helyszínrajzát (szintenkénti alaprajzait)
Jelölni kell:
• a tűzvédelmi szempontból fontos berendezéseket, eszközöket,
• a központi elzárókat, kapcsolókat,

• a vízszerzési helyeket.

A Tűzriadó Tervet állandóan hozzáférhető helyen kell elhelyezni.

A menekülési útvonalat tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását, az épület biztonságos elhagyásának irányáról és módjáról az épületek közösségi terein (művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, 300 fő feletti tűzszakasz, kereskedelmi szálláshely, zenés szórakozóhely), és a szálláshelyek szobáiban is (külföldieket is fogadó szálláshelyeken angol és német nyelven is) kötelező elhelyezni A tervben foglaltak végrehajtását legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell.

Társasházi, lakásszövetkezeti tudnivalók a Tűzvédelmi törvény és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján

A társasház, lakásszövetkezet tulajdonosára, kezelőjére, közös képviselőjére, intéző bizottság elnökére vonatkozó tűzvédelmi feladatok, előírások.
Az alábbiakban összefoglaltunk néhányat azon szempontok közül, melyek szerint a tűzoltóság az ellenőrzést végezheti.
Tűzvédelmi szabályzat, tűzvédelmi házirend, tűzvédelmi oktatás

A lakóépület kezelését végző köteles kidolgoz(tat)ni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról. (Tűzvédelmi szabályzatban illetve tűzvédelmi házirendben)

A tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat legalább évente egy alkalommal a lakókkal ismertetni. Az oktatást a közgyűléssel egyidejűleg is meg lehet tartani. Az oktatás megtörténtét jelenléti íven célszerű igazoltatni. Készíthető rövidített kivonat is, melynek átvételét, az abban foglaltak megismerését és tudomásul vételét írásban lehet rögzíteni.
Az elektromos hálózat és a villámvédelmi rendszer időszakos felülvizsgálata

Az elektromos hálózatot és a villámvédelmi rendszert az OTSZ értelmében a tűzveszélyességi osztály figyelembevételével rendszeres időközönként (lakóépületek esetében 9 évente) tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni. A felülvizsgálatot végző, szakvizsgával rendelkező személy minősítő irattal igazolja a felülvizsgálat eredményét. A felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, ki kell javíttatni, melyet szintén írásban igazoltatni kell a javítást végző személlyel.

Hő- és füstelvezetők üzemképessége (Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján)

Tűz esetén a menekülést a füst akadályozza, és fulladást okozhat. A 2-4 szintes lakóépületek közlekedőin, lépcsőházaiban kézzel nyitható ablakokkal biztosítható a hő- és füst elvezetése, a középmagas és magas lakóépületekben általában a legfelső szinten beépített ablak segítségével történik. A füstelvezető ablak nyitása, távműködtetése történhet mechanikusan, acél huzal segítségével, vagy elektromos módon.

A füstelvezető ablak nyitását középmagas lakóépületben az alsó és a legfelső szintről, míg magas épület esetében valamennyi szintről biztosítani kell.
A füstelvezető rendszert rendszeres időközönként felül kell vizsgáltatni, az elvégzett vizsgálatot dokumentáltatni kell.

Tüzi-vízhálózat felülvizsgálata (Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján)

Középmagas lakóházakban többnyire száraz felszálló vezeték került beépítésre. E vezetékekben nincs víz, használni csak a kivonuló tűzoltó egység tudja. Az alsó szinten, az utcai oldalon lévő csatlakozó csonkon keresztül kell megtáplálni vízzel a tűzoltó gépjárműről, és a tűzoltók tömlőjével történhet az oltás, mivel a száraz felszálló vezetékek tűzcsapszekrényeiben tömlő nincs elhelyezve.
A száraz felszálló vezetékek a beavatkozást gyorsítják meg, ezért rendszeresen ellenőriztetni kell. Az ellenőrzés fő szempontjai:

• szerelvényei minden szinten megvannak és épek-e,

• a felszálló vezetéket 5 évente nyomáspróbáztatni kell, melynek során vizsgálják a rendszer nyomásállóságát és tömörségét, a zárt csap állásoknál nem lehet lényeges szivárgás, tömítetlenség.

Egyes középmagas, valamint a magas épületekben nyomás alatti fali tűzcsap hálózat került beépítésre, mellyel szükség esetén a lakók is megkezdhetik a tűz oltását. Magasabb épületekben, illetve elégtelen víznyomás esetén hálózat tartalmazhat egy nyomásfokozó szivattyút is, melyet szintén ellenőriztetni kell. A víznyomás a legfelső szinten elhelyezett nyomásmérő műszeren, vagy a tűzcsapra csatlakoztatott ellenőrző nyomásmérővel ellenőrizhető.
A fali tűzcsap hálózatot félévente arra illetékes szakcéggel ellenőriztetni kell, melynek során megvizsgálják, hogy

• szerelvényei (tűzcsap, tömlő(k) sugárcső) megvannak és épek,
• a sugárcsővel szerelt tűzoltó nyomótömlők csatlakoztatva vannak-e a tűzcsapokhoz,

• a tömlők 5 évenként esedékes nyomáspróbája megtörtént-e (az elvégzett nyomáspróbát a nyomáspróbát végző, arra illetékes szakcég a tömlőre bélyegzi, a tömlő végétől 2 méteren belül).

Menekülési útvonal, kiürítési lehetőség biztosítása (Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján)

A panelos épületek többségében, ha a lépcsőn a lejutás akadályozott, felfelé is lehet menekülni, egyrészt a tetőre, másrészt a szomszédos lépcsőházon keresztül a szabadba. A lakóházakban vagyonvédelmi okból (a „csövesek” távoltartására) ezek az átjárók az épület kezelője, esetleg a lakók által zártak. Ha a közelben, üvegablakos tartóban elhelyezésre kerül a kulcs (és ez mindenkor rendelkezésre áll), ez nem jelent gondot. Megoldás lehet még a kulccsal történő zárás esetén, ha a nyitás (megfelelő műszaki megoldással) tűz esetén automatikusan megtörténik. Ha minden lakó rendelkezik is esetleg kulccsal, nem biztos, hogy vész esetén a kulcs a lakónál lesz, és nem biztosított a lakóházban (esetleg akár illetéktelenül) lévő idegen személy menekülése.
A menekülési útvonalakat szabadon kell tartani, azok még átmenetileg sem szűkíthetők le, azokon pl. lomok tárolása tilos.
Magas épületek, illetve a zárt- és középfolyosós középmagas épületek kiürítési útvonalain biztonsági világítást és/vagy irányfényeket kell biztosítani, melyek tűz esetén, egy esetleges áramkimaradásnál is meghatározott ideig még elősegítik a tájékozódást.

Tűzoltó készülékek (Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján)

A liftgépházban gázzal oltót (szén-dioxiddal oltót), az elektromos kapcsoló, elosztó helyiségben valamint a kazánházban, gázfogadó helyiségben ABC porral oltó tűzoltó készüléket ajánlott elhelyezni. A régebbi típusú (MSZ 1040 szerinti) készülékeket az OTSZ előírása alapján félévente, az MSZ EN 3 szerinti („euronormás”) készülékeket pedig legalább évente felül kell vizsgáltatni. Az EN3-as készülékeket ezen felül az üzemben tartó által negyedévente szemrevételezéssel kell ellenőrizni, és ezt nyilvántartásban kell dokumentálni, mely vizsgálattal is meg lehet bízni szakcéget. A lakóházakban nem előírás a „D” tűzveszélyességi osztályban egyébként szintenként előírt tűzoltó készülék elhelyezése. Ha elhelyezésük, őrzésük megoldható, és (az egyébként egyszerű) kezelésük módját a lakók megismerték, a lakóházak nagyobb biztonságát szolgálják, kezdődő tüzek megfékezésére.

Tűzjelzés (Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján)

Amennyiben a házban tűzjelző rendszert létesítettek, annak működőképességét ellenőrizni kell.

Tűzvédelmi jelzőtáblák megléte (Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján)

Jelölni szükséges egyes helyiségek tűzveszélyességi osztályát (pl. kazánház, lift gépház, lomtároló, stb.) tűzveszélyességi osztályát, a követendő magatartást előíró illetve tiltó piktogramokat (pl. dohányzási tilalom, kijelölt dohányzóhely, vízzel oltani tilos, stb.), a menekülési irányt, a közérdekű telefonszámokat (mentők, tűzoltók, rendőrség), a közmű nyitó- és zárószerkezetet, a füstelvezető kezelőszerkezetet, a nyomásfokozó szivattyú kapcsolóját, valamint a beépített tűzvédelmi berendezés kézi kezelő szerkezetét és a közvetlen tűzjelző távbeszélő készüléket jól láthatóan meg kell jelölni.

Tűzvédelmi felülvizsgálatok

MSZ 1040 szerinti kézi készülékek

• Ellenőrzés: Félévenként(OTSZ),

• Teljes javítás: 5 évenként(OTSZ)

MSZ EN 3 szerinti hordozható tűzoltó készülékek

• Készenlétben tartói vizsgálat: Negyedévenként (OTSZ),
• Alapkarbantartás: Évente (OTSZ),
• Középkarbantartás: 5. és 15. évben (OTSZ),

• Teljeskörű karbantartás: 10. évben (OTSZ)

CO2 széndioxiddal oltó készülékek nyomáspróbája: 5 évenként (OTSZ)

Tűzoltó vízforrás (föld alatti-, föld feletti- és fali tűzcsap, víztároló, száraz felszálló vezeték) és tartozékainak felülvizsgálata: Félévenként OTSZ

Száraz tüzivíz vezeték nyomáspróbája 5 évenként OTSZ

Tűzoltó nyomótömlők nyomáspróbája 5 évenként OTSZ

Állványcső (földalatti tűzcsaphoz) nypr. 5 évenként OTSZ

Villamos berendezések szabványossági felülvizsgálata a helyiség, szabadtér tűzveszélyességi osztályától függően

• A-B helyiségben, szabadtéren 3 évenként OTSZ,
• C helyiségben, szabadtéren 6 évenként OTSZ

• D-E helyiségben, szabadtéren 9 évenként

Vészlétrák, vészkijárati lépcsők, vészhágcsók Legalább ötévente OTSZ

Beépített automatikus tűzjelző berendezés felülvizsgálata szakszolgáltató által Félévente, illetve a gyártási, forgalmazási engedély szerint OTSZ

Beépített gázzal oltó rendszer Félévente, illetve ennél gyakrabban a gyártó előírása szerint OTSZ

CO2 oltó berendezés Havonta Félévente OTSZ

Beépített vízzel oltó berendezések (sprinkler) rendszerek Félévente, illetve ennél gyakrabban a gyártó előírása szerint OTSZ

Beépített habbal oltó rendszerek időszakos vizsgálata (ld. a vonatkozó rendelet) Napi és heti vizsgálat Félévenként Kétévenként Tízévenként OTSZ

Tűzjelző berendezés felülvizsgálata Naponta Legalább félévente OTSZ

Hő és füstelvezető berendezések ellenőrzése Évente OTSZ

Tűzjelző rendszerek

Mi vállaljuk tűzjelző rendszerek tervezését, kiépítését, karbantartását.
Tűzvédelmi szakvizsgához kötik a tűzjelzők tervezését és karbantartását.
Ezt az 53/2005 (XI. 10.) Bm rendelet ír elő.
Cégünk egyik munkatársa tűzjelző rendszer tervező és szakértő és rendelkezik az ehhez szükséges végzettséggel és ismerettel, így a rendszerek megtervezését ő végzi.
Vannak olyan esetek, amikor a a tűzjelző rendszer létesítése kötelező, ebben az esetben a tűzóltósággal, mint hatósággal történő egyeztetések szükségesek, ami szintén a feladatkörei közé tartozik.
Tűzjelző rendszerek karbantartása
A tűzjelző rendszerek karbantartását a 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet, az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat írja elő kötelezően. A karbantartást csak az OKF-nél regisztrált végezheti, munkatársaink is rendelkeznek ilyen regisztrációs számmal.
A tűzjelző rendszerek ellenőrzését – tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személlyel- legalább félévente elvégeztetni, az ennél sűrűbb felülvizsgálatot az üzemeltető maga is elvégezheti.